Aragats (4090m) – Örményország csúcsa

Az Aragats nem egyetlen kúp, hanem egy hatalmas, beomlott rétegvulkán. Négy csúcsa egy 3 kilométer széles, 350 méter mély kráter peremén áll. A legmagasabb az Északi-csúcs (4090m), Örményország legmagasabb pontja; mögötte sorakozik a Nyugati- (3995m), a Keleti- (3908m) és a Déli-csúcs (3888m). A hegy magányosan emelkedik ki a környezetéből: 2143 méteres relatív magasságával akár 5000 méter feletti csúcsokat is maga mögé utasít. Tiszta időben hófoltos sziluettje uralja az Ararát-síkságot, ahol a hegytől mintegy 40 km-re délkeletre Jereván fekszik.

Az örmény hagyomány szerint a hegy egy legendás királyról, Szép Aráról kapta a nevét: az Aragats jelentése „Ara trónja”. A 20. század közepéig sok térkép még Alagöz néven ismerte, ami törökül „tarka szemet” jelent. Egy ősi legenda szerint az Aragats és az Ararát egykor két egymást szerető nővér volt, akik egy veszekedés után örökre elváltak. Ma a határ is elválasztja őket, hiszen az Ararát már Törökországban áll.

Az Örményországba látogató túrázók számára az Aragats a legkönnyebben elérhető valódi magashegyi csúcs az országban. Közúton egészen a 3200 méteren fekvő Kari-tóig fel lehet jutni, innen azonban még mindig hosszú, kemény nap vezet a csúcsig. A csúcstámadás a túra harmadik napján lesz: még sötétben indulunk, felkapaszkodunk a Déli- és a Nyugati-csúcs közötti nyeregbe, átkelünk a kihalt vulkán kráterén, majd nagyjából 1200 méter szintemelkedés után az ország tetején állunk. Az út nagy része meredek, de jól járható, sziklás terep. Az utolsó 50 méter egy rövid, kitett sziklagerinc, itt már jól jön a hegymászó-tapasztalat.

Ezért az Aragats jó belépő a négyezresek világába azoknak, akik már jártak 3000 méter fölött, és nem riadnak vissza egy rövid, kitett sziklagerinctől. Az örmény hegymászók is előszeretettel járnak fel ide, mielőtt nagyobb hegyekre, például a Kazbekre vagy az Elbruszra indulnak. Ha neked is az a célod, hogy egyszer 5000 méter fölé juss, ez a túra kiváló edzés.

A hegyek mellett a környék kulturálisan is rendkívül izgalmas. Az UNESCO-világörökségi helyszínek közül is kiemelkedik a Geghard-kolostor, amely sziklába vájt templomairól és míves keresztköveiről híres; a legenda szerint itt őrizték a középkorban a Krisztus oldalába szúrt római lándzsát. Az örmény–török határ mellett fekvő Khor Virap-kolostorból lenyűgöző panoráma nyílik a határ túloldalán magasodó Ararátra, ahol a Biblia szerint Noé bárkája először szárazföldet talált az özönvíz után. Innen látszik igazán, milyen közel áll egymáshoz a két testvérhegy.